Fallen - 11.fejezet

Castle feszülten figyelte, ahogy az FBI-osok dolgoznak. Valaki hozott jó pár kávét és szétosztotta a kollégák között. Még mindig tart az épületek számának szűkítése, amit Shawn ügynök felügyelt. Rodgers végre kijött a kapitány irodájából és megállt Rick mellett.

- Magyarázattal tartozom neked, Richard. – szólalt meg halkan.

Castle lassan az apjára nézett. Még mindig nagyon dühös, amiért engedte Kate-nek, hogy ezt tegye.

- Nekem nem tartozol semmivel. – válaszolt ridegen.

- Túlságosan elvakult voltam. Befolyásolt a vágy, hogy végre elkaphatjuk azokat, akik annyi embert megöltek. Beckett nyomozó édesanyját, és téged is megpróbáltak. – közelebb lépett és ezzel arányosan halkabban beszélt - Sajnálom, fiam.

- Az nem elég! Egy 'sajnálom'-mal akarod elintézni? – emelte fel a hangját Castle és szembe állt apjával – Azt mondta, hogy nem foglalkozik addig az üggyel, amíg ki nem engednek. Erre besétálsz, és azt mondod, hogy fogalmatok sincs, hol van most, mert te elengedted, hogy megölesse magát. – a hangnemre már a körülöttük lévő rendőrök is felfigyeltek.

- Mit tehettem volna, Richard?

- Nemet mondhattál volna...megkereshettél volna.

Rodgers is tudta, hogy a második mondat nem a jelenre vonatkozik. Fia azt veti a szemére, hogy már réges-rég felkereshette volna őt.

- Ha felveszem veled a kapcsolatot, lehet, hogy még hamarabb megpróbáltak volna megölni titeket. – magyarázta.

- Mentegetőzhetsz. Mit sem változtat azon, hogy ez a te hibád...

Castle minden dühét apja ellen fordítja, igazából viszont saját magára dühös a leginkább, hogy miért nem volt itt, amikor kellett volna. Az utolsó mondatot inkább saját magának szánta, mintsem apjának, viszont ekkor félbeszakították.

- Megvan. – kiáltott fel Avery a számítógépe mögül. – Két épület maradt. Egy felújított irodaház és egy régen bezárt üzemépület.

- Mi a különbség a kettő között? – kérdezte Shawn.

- Az üzemépület közelebb van a városhoz. De mindkettőt ’99-ben zárták be.

- Műholdas hő térképet kérek róluk. – lépett a kivetítőhöz Jordan.

Megjelent mindkét épület hő térképe, de nem sok különbség volt a kettő közt.

Rick gondolatai csak úgy cikáztak. Gondolkodott, hogy mi alapján tudnának dönteni, hiszen nem hibázhatnak. Ha mennek, akkor biztosra kell tudniuk, hogy a jó helyre mennek.

- Castle! Mit gondol? – fordult felé a különleges ügynök.

- Mindkettő.

- Tessék?!

- Mindkét épület az övék. De, hogy melyikbe vitték...

- Kivonulunk mindkettőhöz. – emelte fel a hangját Shawn. – Szóljanak rádión az első csapatnak, hogy ők mennek a távolabbi épülethez.

Gates kapitány bólintott, és rögtön hívta rádión Esposito-t és a kommandósokat.

- Velem jön a második csapat. Mi megyünk az üzemépületbe. Tíz perc, emberek!

Felbolydult az egész őrs. Mindenki sietett valahová - golyóálló mellényes rendőrök voltak mindenhol. Időközben Rodgers elsietett és Rick is indult volna.

- Castle, maga marad! – jelentett ki Shawn.

- Mi?! Nem. Semmivel nem tud itt tartani.

- Úgy néz ki, mint aki mindjárt összeesik. Csak lelövetné magát.

- Akkor lőjön le most. Mert máshogy nem maradok itt.

Shawn ügynök elgondolkodott, majd – mivel időszűkében voltak – csak bólintott és egy mellényt nyújtott Castle-nek.

Kate pulzusa a maximumon pörgött. Egyrészt a helyzet miatt, másrészt, hogy így dolgozta fel a szervezete a bevitt drogot. Még mindig szakadt róla a víz, de némi megnyugvással töltötte el, hogy nála van a fegyver. Egy hosszú folyosón mentek végig.

- Tudja, hogy nem jut ki innen, akkor mégis miért erőlködik, Nyomozó? – A férfi visszanézett a válla felett.

- Képzelje magát a helyembe. Maga mit tenne? – vetette oda Beckett.

- Igaz. Valószínűleg én is azt vinnék magammal, akit csak tudok. – mondta vigyorogva. – Örülök, hogy mégiscsak olyan, mint amilyennek elképzeltem. Méltó ellenfél.

- És megérte ez az egész? Így most bukunk mindketten.

- Én már akkor elbuktam, Nyomozó, amikor az anyja meghalt. – A férfi sejtelmesen nézett vissza Kate-re.

Egy nagy raktár ajtajához értek.

- Befelé. – bökte meg a vállát a fegyverrel.

A raktár egyik fele teljesen üres volt, csak a neonlámpák világítását verte vissza a padló. Viszont az egyik sarokban benzineskannák sorakoztak. Két kijárat volt, egy amin bejöttek és egy másik szemben, a kannák mellett.

- Személyesen ismerte az anyámat. – megálltak az egyik lámpa alatt a raktár közepén. – Hogy értette azt, hogy már akkor elbukott, amikor meghalt?

- Komolyan kíváncsi rá?

Kate nem mondott semmit, csak határozottan a férfi szemébe nézett, mire az folytatta:

- Johanna csodálatos nő volt. – keserűség tükröződött az eddig megfeszített arcán.

- Tessék?! – döbbent meg Kate – Azért ölette meg, mert nem lehetett a magáé?!

- Nem. De megtalált engem, és erről kérdezősködött – a férfi körbefordult – úgy jött el hozzám, hogy nem tudta, hogy én állok az egész ügy mögött. A harmadik találkozásunkkor mesélt magáról és az apjáról. Akkor már tudtam, hogy nem fog mellém állni és már túl sokat tud, hogy elengedjem. Elmondta, hogy kikre gyanakszik, hogy szerinte rendőrök is benne vannak a dologban. Egy diákjától indult az egész, az anyjának benne sem kellett volna lennie.

- Hát ezért nem tette maga, mert megismerte őt. Inkább másra bízta a megölését. – mondta keserűen Beckett.

- Nem tehettem mást. Nem adhattam fel azt, amiért dolgoztam, egy nőért, aki nem is lehet az enyém.

- Az lett a veszte, hogy az a nő az én anyám volt.

Hallani lehetett közeledő léptek hangját. „Erre!”

A hangok abból az irányból jöttek, amerről ők is bementek a raktárba. Kate kitámasztott, majd felemelte a fegyvert és a férfire szegezte. Arra készült, hogy lelövi azt az embert, mielőtt bárki megzavarhatná.

- Nem bántam meg semmit, nyomozó. De ha lőni akar, akkor tegye, mielőtt az embereim ideérnek.

A férfi közelebb lépett és egymás szemébe néztek.

- Ki maga? – kérdezte Beckett.

Ebben a pillanatban kilökődött az ajtó és fülsüketítő ordítozás vette kezdetét. „Senki nem mozdul!” „FBI” „Földre.” De Kate csak egy hangot hallott meg:

- Beckett, hátra! – Jordan Shawn hangját.

Viszont már késő volt, mert a férfi gyorsan reagált a zűrzavarra. Kicsavarta a fegyvert a nyomozó kezéből, majd átfogta a nyakát.

Minden rendőr egy emberként vette célba a férfit, aki megszólalt:

- Tudják mi már megbeszéltük, hogy mindketten veszítettünk. Szóval, a pokolba velünk! 

...eldördült egy lövés, aztán rögtön követte még kettő.

Kate a földre rogyott a mögötte álló férfival együtt. Látta magával szemben Shawn ügynököt és az embereit. Egyikőjük fegyvere sem sült el. Beckett-et nem érte találat, de minden erő kiszállt a végtagjaiból, végül már csak a lámpát figyelte maga felett és feküdt. „Vége van.” – gondolta.

Pár pillanat múlva egy ismerős arc kúszott a látóterébe. Ő lőtte le a férfit, a másik ajtóból, ami pont mögöttük volt. Castle apja volt az.

- Kate. – halványan a nőre mosolygott – Kint várja valaki. Jöjjön, segítek.

Shawn ügynök és a többi rendőr mindenkit összeszedett az épületből. Mint kiderült, fel akarták robbantani a helyet, de szerencsére időben megállították őket. Esposito hangja csengett a rádióból: „Összeszedtük a szemetet, Kapitány!” Tehát a másik épületből is elfogtak mindenkit.

Rodgers átkarolta Beckett-et és kimentek az épület elé, ahol az FBI-os autók parkoltak, és két mentő állt egymás mellett. Becsapódott az egyik terepjáró ajtaja és Kate felkapta a fejét.

- Kate! – indult el rohanva Castle. Most az egyszer hallgatott a rendőrökre és tényleg a kocsiban maradt. Rodgers elengedte a nyomozót, hogy fia átvehesse a helyét.

Úgy ölelték át egymást, mintha felőlük az egész világ megsemmisülhetne, az sem szakíthatná már szét őket. Kate teljesen elengedte magát, úgy lelkileg is, mint fizikailag. Folytak a könnyei, hisz így távozhatott belőle minden eddigi fájdalom, ami az anyja ügye óta benne volt. De örömkönnyek is voltak ezek, mert újra láthatta szerelmét, amit egy órája még nem hitt volna, hogy megtörténhet.

- Kate. – súgta Castle.

Eltolta magától a nőt, és kisimította az arcából a sírástól odatapadt hajtincseket. Két tenyerébe fogta az arcát és megcsókolta. Kate szakította meg a pillanatot, azzal hogy végigcsúsztatta a kezét Rick mellkasán.

- Neked kórházban kellene lenned.

- Nekem most pont itt a helyem, melletted.

Egy mentős lépett oda hozzájuk.

- Beckett nyomozó, kérem had vizsgáljuk meg.

Castle még egyszer átölelte Kate-t, majd elkísérte a mentőautóhoz.