|
M
|
indenki visszaért a kapitányságra, kivéve Castle-t. Ő egy
találkára hivatkozva taxit fogott a csarnok előtt és elment.
Espo lassú mozgással közelített az asztala felé majd
beledőlt a székébe és még mindig a térdét masszírozta. Kevin a bordáit
fájlalta. Olyan látványosan szenvedtek, hogy Kate csak megrázta fejét.
- Ugyan már, fiúk! – ült le könnyedén Beckett. Ő nem
játszotta a hattyú halálát, pedig elég nagyot esett Castle-el együtt. – Ennyire
nem lehettek rosszul...
- A nagyanyám fittebb náluk! – Liz leült Rick helyére.
- Hahaha – erőltetett magára bárgyú vigyort Javi, majd ahogy
hátradőlt sóhajtott egy hatalmasat.
- Ha a hátad fáj, szólhatok Holly-nak. Mesterien rendbe rak
öt perc alatt.
Esposito nyelt egyet, nem nagyon füllött a foga a
kiscsajhoz, inkább úgy tett, mintha fontos olvasnivalója lenne a távolléte
alatt az asztalára rakott mappából. Kate csak mosolyogva figyelte a jelenetet.
- Szóval Holly a legjobb barátod vagy ilyesmi? – érdeklődött
Beckett.
- Valahogy úgy. – bólintott mosolyogva a lány. – Néha
igazából olyan, mintha a húgom lenne, néha pedig mintha a nővérem.
Kate elkomolyodott és elkapta a tekintetét a lányról. Azt
kívánta, hogy bárcsak vele kapcsolatban is így érezne.
- Hé, Beckett! – szakította félbe őket Espo. – Azt hiszem,
van gyanúsítottunk! – a férfi odament és egy mappát nyújtott át.
- Az özvegynek szeretője volt?
- Még van is! – Javi felrakta a férfi képét a fehér táblára.
– A tanári kar szerint nem egyszer balhéztak emiatt az iskolában, és a
híváslistán szerepel a kimenő hívások között.
- Persze, hogy szerepelt. – vágott közbe most Liz.
Felismerte a táblára feltett férfi képét. – Ő a tesi tanár a suliban. Mr.
Keith.
- Tehát jó fizikumú és volt indítéka. – bólintott Kate.
Castle lépett ki a liftből és gyors léptekkel közelített az
összegyűlt csapat felé. Kate meglepve nézett az íróra. „Csak nem lehetett olyan fontos találkozó, ha itt van...még a történtek
ellenére is.” Liz csak intett a férfinek.
- Hé, Castle! Mit keresel itt? – köszöntette kedvesen Espo.
- Csak itt hagytam a sálam. – Castle a széke felé hajolt és
Liz háta mögül, a szék támlájáról húzta le a sálját. - Tudom, hogy személyem
hiányát megérzi a nyomozás... – poénkodott, hiszen tudta, hogy ha valaki, hát
Espo vevő lesz rá.
- Nem igazán, Tesó! – vigyorodott el Javi.
Rick végignézett a táblán és észrevette a lehetséges új
gyanúsítottat.
- Látom, új nyom van. Mi az indíték? – fordult Kate felé.
Kate átnyújtotta a mappát, a testnevelés tanár anyagával.
- Mrs. Emerson csalta a férjét, ami a mellékelt ábra szerint
nyílt titok volt, csak nekünk felejtette el megemlíteni. – magyarázta Beckett
és felállt. – A pasas egy iskolai tanár. Szerepel Emerson híváslistájában, és
többször hallották összeszólalkozni őket a tanáriban.
- Potenciális gyanúsított. – biccentett Castle.
- Nálam tuti gyanúsabb... – jegyezte meg Liz.
- Richard! – szólalt meg egy – a lift felől érkező – bunda
kabátos nő.
- Ez ki?! – vetette fel a kérdést kissé közönségesen Liz,
majd egy sokatmondó pillantással végignézett a közeledő nőn.
- Azt mondtad, csak felszaladsz és jössz is. – a nő megállt
a csapattal szemben. Kezében Prada táska volt és sütött róla, hogy egy gazdag
liba. A parfümjének illatát pedig valószínűleg mindenki érezte a kapitányságon.
– Még haza is kell érnem!
Kate értetlenül nézte a jelenetet, majd lesütött szemmel
vette tudomásul, hogy tévedett. Castle nem miatta jött vissza, csak a sálja
nélkül nem mutatna elég divatosan a Márkás Lady mellett.
- Jobb, ha mész, Castle. – vetette oda tárgyilagosan a
férfinek, aki erre csak hosszan fürkészni kezdte Beckett arcát, hátha
kiolvashat belőle valamit, de nem járt sikerrel.
- Máris megyek. – pillantott a várakozó nőre, és a nyakába
tekerte a sálját. – Akkor holnap! – biccentett a csapat felé. Mikor már a
liftben állt, még egyszer, messziről ránézett Kate-re. A nő háttal ült és nem
fordult meg, de valaki mással összetalálkozott a tekintete. Lizével.
- Nektek nem volt ismerős ez a nő? – bicegett oda a
többiekhez Ryan.
Espo elcsodálkozott a kérdés hallatán, Kate és Liz egyszerre
fújt egyet és a nyomozó a kelleténél erősebben vágta le magát a székébe.
- Annyira ismerős... – gondolkodott Kevin és egyszerre
beugrott neki, hogy honnan olyan ismerős a nő. – Tudom! A Pletykahíradóban volt
róla szó! – a férfit teljesen felvillanyozta, hogy eszébe jutott ez az apróság.
- Tesó! – Javi furcsán nézett társára. – „Pletykahíradó?!”
- Jenny imádja. Lefekvés előtt mindig megnézi... –
magyarázta Ryan, de már kissé zavarban érezte magát, hogy ennyi szem szegeződik
rá, így halkabban folytatta. - ...tudjátok, én meg ott fekszem mellette...szóval
értitek... – hebegett. - ...muszáj.
- Nincs ezen mit csodálkozni. – terelte el a témát Beckett.
– Csinos, gazdag és pletykálnak róla. Pont illik Castle-höz.
- Gazdagnak épp nem mondanám. – húzta el a száját Ryan.
- Úgy látszik, még nem néztél elég Pletykahíradót, Haver! –
Espo a műsor nevét külön kihangsúlyozta, ezzel is húzta társa agyát. – A nőről
lerítt, hogy a felső tízezer tagja. Castle tud élni...
- Nem-nem. – vágott közbe Kevin. – Komolyan! Arról
beszéltek, hogy a nő családjának cége teljesen tönkre ment és a vagyon nagy
része már az interneten kering, különböző árveréseken.
- Ezek szerint még maradt egy kis mellékes. – vonta meg a
vállát Esposito és visszament az asztalához.
Beckett gondolatai a hallottak körül keringtek. „Most ment tönkre a nő? Akkor mi van, ha
csak Castle pénzére hajt? Sőt, csak a pénzére hajthat!” – morfondírozott
magában és már elhatározta a következő lépést.
- Hé, Espo! – kiáltott oda a férfinek. – Hozzátok be a
tornatanárt, addig utána nézek pár dolognak.
- Rendben. – jött rögtön a válasz és a két férfi már el is
indult Mr.Keith-ért.
Beckett a gépén kezdett keresgélni. Először a Pletykahíradó
honlapjára ment fel, hogy megtudjon egy bizonyos nevet. „Helen Moller. Megvagy!” – majd a nevet beütötte az összes általa
elérhető adatbázisba.
- Tudod, Kate! Rájöttem valamire! – Liz felkönyökölt a
nyomozó asztalára.
Kate hirtelen felkapta a fejét.
- Mire?
- Hát...azon kívül, hogy egymásba vagytok zúgva Castle-el...
– mosolyodott el huncutul a lány. – Egész megtetszett ez a nyomozósdi!
- Tessék?! – kérdezte félig megdöbbenve, félig dacosan.
Megdöbbent, mert a számítógép sorra dobta ki a találatokat a nőről és egyik
baljóslóbb volt, mint a másik. Az a kevés dac, ami pedig belesikerült ebbe az
egy szóba, Liznek szólt, hiszen Kate a legkevésbé sem akarná, hogy húga esetleg
rendőrnek álljon. A lány összeráncolta a homlokát, de inkább úgy döntött, hogy
nem firtatja a dolgot. Kissé felemelkedett a székről, hogy rálásson a monitorra
és arra, mit talált Beckett.
- Fúú, nem semmi! – kerekedett el a szeme az olvasottakon.
- Hé – szólt rá Kate. – Neked nincs esetleg valami tanulni
valód? – kérdezte. Közben egy papírt tépett le az asztalon lévő jegyzettömjéből
és egy címet írt fel rá.
- Ez érdekesebb a fizikánál! – vigyorodott el gonoszan Liz.
– Mehetek veled?
- Nem. – zárta rövidre Kate, de ő is eleresztett egy apró
mosolyt. – Azt sem tudod, hová megyek.
- Nem, mi?
Beckett felállt és magára kapta a kabátját.
- Gyere. – adta meg magát látszólag.
- Ez az! Egyéni akció! – ugrott fel Liz.
- Kiteszlek a kollégiumnál, ahol járőrök figyelnek majd. Te
pedig leülsz földrajzot tanulni.
- Fizikát... – motyogta morcosan a lány, beletörődve abba,
hogy ő nem vesz részt az egyéni akcióban.
 |
| 11.fejezet ~ 02/28 |
